Barion Pixel
Kezdőlap 9 Hírek 9 Miért ad okot aggodalomra a SARS-CoV-2 mutációja?

A koronavírus mutációja

 

2019 végén, a kínai Wuhan városában egy korábban még nem ismert típusú koronavírus ütötte fel a fejét, mely 2020 februárjában a SARS-CoV-2 megnevezést kapta. Kutatók világszerte figyelik, vizsgálják a vírust és annak változásait. Eddig Dél-Afrikában és Angliában azonosították jelentősebben mutálódott variánsait.

A SARS-CoV2 két újonnan azonosított változata természetesen nem egyforma, de érdekes módon közös bennük az N501Y mutáció. Ez azt jelenti, hogy a koronavírus tüskefehérjéjét alkotó aminosav láncolaton az 501-es pozícióban található aminosav lecserélődött. A COVID-19 persze eddig is folyamatosan változott. Rengeteg különböző, funkciójában is lényeges mutáció alakult ki. Ezen két változat azért adott okot nagyobb aggodalomra, mert összefüggésbe hozhatók a fertőzöttek számának drasztikusabb növekedésével. Megállapították ugyanis, hogy ezek a variánsok gyorsabban terjednek, fertőzőbbek.

Mutáns koronavírus esetekaz Egyesült Királyságban

Október második felétől naponta több, mint 20.000 új mutáns koronavírus esetet azonosítottak az Egyesült Királyságban, mely november végére 15.000 körüli mennyiségre redukálódott. December közepétől azonban drasztikusan megugrott a fertőzöttek száma, napról napra egyre több beteget regisztráltak. A kormány hivatalos koronavírussal foglalkozó weboldalán közzétett adatok szerint december 10-én 22.629, december 20-án 32.475, december 30-án pedig már 70.791 személynek lett pozitív a COVID-19 teszt eredménye. Az aggasztó számadatok mellett azonban egyelőre úgy tűnik, hogy a SARS-CoV-2 mutálódott változatai nem okoznak súlyosabb tüneteket. A halálozási arány tekintetében sem tapasztalható emelkedés. Angliában a korábbinál szigorúbb korlátozások bevezetésével igyekeznek megfékezni a vírus terjedését. Nagy hangsúlyt fektetnek a legveszélyeztetettebb személyek koronavírus elleni beoltására. A terv szerint február közepére minden ebbe a csoportba sorolható lakos megkapja a koronavírus elleni vakcina első dózisát.

A COVID-19 mutáció és a védőoltás

Felmerül azonban a kérdés, hogy a védőoltások működni fognak-e a SARS-CoV-2 újabb variánsai ellen? A WHO vezető tudósa, Dr. Soumya Swaminathan azt nyilatkozta, hogy a kutatók, szakemberek döntő többsége úgy véli, a jelenleg fejlesztés alatt álló és a már jóváhagyott oltások védelmet fognak tudni nyújtani a SARS-CoV-2 és variánsai ellen. Ezek az oltások ugyanis meglehetősen széles, antitestek és sejtek által közvetített immunválaszt váltanak ki. Megtanítják az immunrendszert arra, hogy a vírus több különböző részét is megtámadja. Ebből adódóan a vírusban bekövetkező néhány változás vagy mutáció nem teheti hatástalanná ezeket az oltásokat, de természetesen folyamatos vizsgálatok, kutatások zajlanak ez ügyben. Emellett pedig fontos tudni, hogy napjainkban már rövidebb időt vesz igénybe egy oltóanyag kifejlesztése, valamint az antigének és az oltások összetételét is meglehetősen gyorsan meg lehet változtatni.

Mindezek ellenére Sunetra Gupta, az Oxfordi Egyetem epidemiológia professzorának megfogalmazása szerint „a vírus rálépett az oltások elől való menekülés potenciális útjára” a nagyobb mértékben mutálódott variánsainak megjelenésével. A SARS-CoV-2 Angliában azonosított új változata a bizonyíték arra, hogy a vírus folyamatosan alkalmazkodik, hiszen ez már több embert képes megfertőzni. Nagyon fontos tehát, hogy minél gyorsabban, minél szélesebb körökben történjen meg a védőoltások beadatása, és hogy ezen idő alatt a korlátozások és védelmi intézkedések betartásával, szűrésekkel és a fertőzöttek izolálásával meggátoljuk a vírus terjedését.