A COVID-19 terjedése az egész világon mindenekelőtt emberi tragédia, amely emberek millióinak az egészségét érinti. A világméretű járvány megfékezésére hozott intézkedések következményei egyre nagyobb hatással vannak a világgazdaságra. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) jelentése szerint a COVID-19 járvány több ezer vállalkozás működését zavarta meg, ami világszerte 2,7 milliárd munkavállalót (a világ munkaerőjének mintegy 81%-át) érinti közvetlenül. A COVID-19 világjárvány a nagy gazdasági világválság óta az egyik legsúlyosabb békeidőben bekövetkezett foglalkoztatási válságot idézte elő. Reális a veszélye annak, hogy a válság fokozza a nyomort és növeli az egyenlőtlenségeket, és ennek hatása még évekig érezhető lesz. A jobb és ellenállóbb munkaerőpiac újjáépítése alapvető befektetés a jövőbe és a jövő nemzedékekbe.
A COVID-19 válság kedvezőtlenebbül hatott az alacsonyabb képzettséget igénylő munkahelyek iránti keresletre. Majdnem minden munkahely megszűnt az alapfokú végzettségnél alacsonyabb végzettségű munkavállalók körében. Konkrétan a középiskolai végzettség nélküli, középiskolai végzettséggel vagy valamilyen főiskolai végzettséggel (beleértve a társult diplomával rendelkezőket is) rendelkező munkavállalók 97 százaléka veszítette el állását.
Miért sújtotta a munkavállalók egyes csoportjait jobban, mint másokat?
A világjárvány által leginkább érintett csoportok túlreprezentáltak a szoros érintkezésben lévő iparágakban. A munkahelyek elvesztése általában a nők, a fiatalabb munkavállalók és az alacsonyabb iskolai végzettségű munkavállalók körében koncentrálódott, mivel ők a munkaerő aránytalanul nagy részét teszik ki a világjárvány által leginkább sújtott, szoros kapcsolatban álló iparágakban. Ezek közé az iparágak közé tartoznak a személyi ápolási szolgáltatások, beleértve a fodrászokat, körömszalonokban dolgozókat és masszőröket; a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, beleértve az éttermi és szállodai dolgozókat, a szórakoztatás és szabadidő, beleértve az edzőtermek, vidámparkok stb. személyzetét.
A következő fontos terület az idegenforgalom – a munkahelyteremtés és a növekedés fő motorja. A COVID-19 azonban drámaian megváltoztatta ezt. A turisztikai vállalkozásokra és a munkavállalókra – akiknek többsége fiatal nő – gyakorolt hatása példátlan. Az Utazási és Turisztikai Világtanács nemrégiben figyelmeztetett, hogy a COVID-19 járvány 50 millió munkahely megszűnéséhez vezethet világszerte az utazási és turisztikai ágazatban.
A tanároknak alkalmazkodniuk kellett a szinte általános távoktatás világához, mivel a tanulók közel 94 százalékának iskolabezárással kellett szembenéznie. A legtöbb tanár és szervezete elfogadta ezt a kihívást, bár sok fejlődő országban a tanároknak nincsenek meg a készségeik és felszereléseik a távoktatás hatékony biztosításához.
A COVID-19 világjárvány jelentős hatással volt a gazdasági ciklusokra érzékeny építőipari ágazatra. Ugyanakkor az építőiparban – munkahelyteremtő képességének köszönhetően – sok lehetőség rejlik a fellendülés ösztönzésére, a fellendülési intézkedések pedig támogathatják az ágazatnak a fenntarthatóság és a digitalizáció irányába történő átalakulását.
- A textil-, ruházati, bőr- és lábbeliipar életképessége is romlik, mivel a dolgozókat arra utasítják, hogy maradjanak otthon, a gyárakat bezárják, és a globális ellátási láncok leállnak. A megrendelések törlése cégek ezreit és munkavállalók millióit sújtja különösen keményen.
- A COVID-19 terjedésének megfékezése érdekében a járattörlések és korlátozások kombinációja szinte teljesen leállította a nemzetközi utazást. A világjárvány azonnali és jelentős hatást gyakorolt a foglalkoztatásra.
- A COVID-19 vírus megfékezésének középpontjába a munkahelyek kerültek, különösen azok, amelyek migráns munkavállalókat és az informális gazdaságban dolgozókat foglalkoztatnak.
- Az élelmiszer-kiskereskedelmi dolgozók a világjárvány során a frontvonalban dolgozók új kategóriájaként jelentek meg.
A COVID-19 világjárvány okozta globális válsággal összefüggésben tisztában vagyunk azzal, hogy az egészségügyi dolgozók jelentik az első védelmi vonalat a betegség elleni küzdelemben. Miközben egyes egészségügyi szolgáltatók a növekvő stressz miatt az egészségügy elhagyását fontolgatják, számos egészségügyi szakmára a főiskolai jelentkezések száma az egekbe szökött. A Munkaügyi Statisztikai Hivatal (BLS) szerint az egészségügyi állások száma 2018 és 2028 között várhatóan 14%-kal fog növekedni. Ez közel háromszorosa az összes többi szakma átlagos növekedési ütemének.
A COVID-19 korlátozó intézkedések miatt megváltozott munkakörülmények miatt megnőtt az olyan álláshirdetések aránya, amelyek az “otthonról történő munkavégzést”, “távmunkát” hirdetik meg elvárt feltételként.
Annak ellenére, hogy ebben az időszakban számos munkakör és szakma veszített helyéből és jelentőségéből, meg kell jegyezni, hogy ugyanakkor napról napra nő a kereslet a futárok, a call centerek munkatársai, a digitális marketing, az optimalizálás és automatizálás szakemberei, az e-kereskedelemben dolgozók iránt. A csökkenő eladások mellett a képzett értékesítési menedzserek és termékmarketingesek minden vállalkozás számára mentőövvé válhatnak.
Az online játékok vagy telekommunikációs platformok programozásában dolgozó, tapasztalattal rendelkező fejlesztőknek nem kell túlságosan aggódniuk a jövedelmük miatt.
A fentiek alapján azoknak a szakembereknek, akik elvesztették állásukat, rendelkeznek a fenti tapasztalatokkal vagy készségekkel, érdemes ezekkel a területekkel foglalkozniuk.